HTML

elmélet kirakat

gondoltam gondolkozom az életet körülölelő gondolatokkal, és le is írom.

Friss topikok

életben maradni

gizz 2011.08.02. 11:52

Na, ennek hogyan kezdjek neki,  jó megkérdezni az embernek magától, mert, ilyenkor tuti hogy sikerül. Szóval sokszor gondolkodtam milyen a megfelelő magatartástípus, arra a szűk körre értve, amikor társaságban van az ember, de nem kell ehhez egy feszélyezett, vagy egy felszabadul baráti hangulat, elég egy teljesen megszokott, hétköznapi, családban eltöltött légkör is.

Számomra a legérdekesebbel kezdem, úgy érzem, nagyon jóba vagyok velük, mert rengeteg mindent elmesélnek odaadóan, és ráadásul nem tegnap óta ismerem őket hanem, már évek óta és szoros kapcsolat van köztünk. Eddig jó, aber miután elmeséli a bizalmasnak hitt dolgokat, rá 5 percre jön valaki, „csak” ismerős ember, és neki ugyanezt előadja. Vagy egyszerűen leírja a b(a)logjába, mintha az olyan bizalmas lenne, pedig azért… vagy ki tudja. Ilyen helyzetben nem értem az egészet, pedig elég sok mindent értek. Arra gondoltam, hogy az ilyen embereknek mindegy, hogy mennyire vagy jóban vele, ha éppen vicces, vagy témába vágó elmondja, de az igazi titkait, csak maximum 1-2 embernek mondja el. Ha ez így van szép, és megfontolt eltökélés, de ez miatt nehéz hozzá igazán közel kerülni, és sokan feladják, persze,  persze jöhet a közhely, hogy majd ha nem adja fel akkor bekerül abba szűk körbe, de általában távolság és nem találkozás problémái miatt ez lehetetlen.

Volt arra alkalom, hogy ilyen embereknél, megmondtam neki, hogy nem igaz, hogy ennyire tart, meséljen már, és érdekes módon mesélt, de ez olyan semmilyen és értékét veszti az egész, mintha nekem csak az információ kellene, pedig csak a megnyílás hiányzik.

És ez még csak az első volt, áhh miért nincs egy fülhallgató, ami központilag elérhető, és az venné fel, akit érdekel, én meg 5 percben elmondanám. Jó lenne rádióműsorként is, csak persze kb. 2 embert érdekel ez.

Vannak azok a tipikus megfontolt emberek, akik sokak szerint „keveset, de akkor nagyot” szólnak, én ezt eléggé röhejesnek tartom. Más is szól sok nagyot sokszor, de persze az jobban elveszik, mint mikor bombáznak, sok kicsiből nem érződik ki 1 kicsit nagyobb, de ha hirtelen, csak 1 nagy csapódik, be mindenki szűkölködik, pedig sokkal kissebb a pusztítás.

Ennek ellenére nagyon tisztelem az ilyen embereket, nem az ő hibájuk, hogy mindenki más hülye. Én sosem tudnék ilyen lenni, és csak bizonyos helyzetekben szeretném, hogy sikerüljön. Ezekre az emberekre általában számít az ember, és segítségért fordulnak hozzá. Felteszed a kérést, és 1 perc múlva kapod a választ, de kielégítőt. Az ilyen embernél sokkal kissebb az esély, az elszólásra, a sértő szavak hirtelen felindulásból vett közlésére stb. Sokszor csak olyan, dolgokat mondanak, amibe 100% biztosak, és ez jól van így. Viszont, néha megöli a csevegést, sőt bármit, ami információ cserével kapcsolatos.

Számomra, ezek az igazán rejtélyesek. Még két érdekes dolog van, utálom mikor valaki, a régi klasszikus mondattal élve, bort iszik és vizet predesztinál. Persze én sosem tettem ilyet mondja, pókerarccal, és néhányan tényleg elhiszik, és csak azok tudják, akik ismerik, és néha iszonyat megalázó tud lenni. És ezek általában mellé állnak, valami szabálynak, amit már megszegtek. Hatásos, de szemét elv.

A másik hasonló, mégis kicsit eltérő elv az, amikor valaki biztat valakimre, amiről tudja, hogy másnak nem lesz annyira vicces, mint annak, aki megteszi. Majd miután megtette szó nélkül, és örömmámorral meséli annak, aki ellenzi az egészet, magát jó színben tüntetve fel. Persze ezeket mind ismerjük, sőt lehet alkalmaztuk is. De jobban belegondolva, nagyobb erkölcsi vesztés mint a hazugság, vagy inkább egy súlyosabb formája.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://elmeletkirakat.blog.hu/api/trackback/id/tr1003119779

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lepkefóbia · http://turi.dzsembori.hu/ 2011.08.08. 22:30:38

Sajnos vannak ilyenek. Rám is utalsz gondolom nagyrészben. Talán ezeket jobb lenne, ha személyesen mondanám el, de megpróbálkozok itt is reagálni. Nem biztos, hogy amikre reagálok, azt mind rám értetted, de ami szerintem igaz rám, írok rá valamit.

A második bekezdés első fele: Igen, sajnos én is észrevettem, hogy olyan dolgokat mondtam el olyanoknak, akiknek nem kellett volna talán, mert alig beszélünk, "csak" ismerős ember. Talán mert érdekes lehet, hogy egy ilyen ember mit gondolhat, talán mert nincs jobb beszédtémám és már nagyjából semmi sem hat rám, semleges vagyok. Nyilván nem jelent jót, ha nem izgat különösebben a dolog.
Második fele: Kegyetlenül zárkózott vagyok, mégcsak nem is az van, hogy csak a baráti jellegű dolgok felé vagyok nyitott és ott lenne mondjuk egy éles határ, ahonnan ne tovább - hanem hangulatomtól és fogalmam sincs, még mitől függően néha erősebben, néha gyengébben érzem azt, ha kilátásban van, hogy egy társasághoz csatlakozzak, az egész lényem menekülne tőle, elmegy a kedvem, lelohadok, mint két azonos pólusú mágnes, azonnal taszítani kezd. Pedig persze nem akarnám, hogy így legyen, de egyedül magamtól semmit sem tudok ez ellen tenni, nem vagyok képes ezt uralni. Nem mellesleg ha még esetleg nagyjából jól is érezném magam, néha valami olyan jelentéktelen cselekedet, beszólás, valami, úgy el tudja venni a kedvem, hogy akkor azzal passziválódok teljesen. Nagyon szeretnék én is megnyílni, de képtelen vagyok rá (és romlik a helyzet) egyenlőre.

A rádióműsoros-fülhallgatós dolgot majd magyarázd el, azt nem értettem meg :)

Természetesen azért tartozom a "keveset, de akkor nagyot szólnak" táborhoz, mert nem sikerül megnyílnom, viszont annyira biztos képem nincs még arról, mi lenne, ha nem lennék ez a zárkózott ömber.

A hatodik bekezd&: Ez is például mondhatni teljesen igaz rám. Nem tudom miért van, ez is egyfajta védekező mechanizmus. Ha nem rólam kell beszélni, akkor nincs probléma, de ilyenkor is sokszor ügyelek arra, hogy nehogy hülyeséget mondjak (ilyenkor olykor pont ezért hallgatok is), mert jaaaj, megszégyenülök. Ez kicsit röhejes, de számomra valamiért ez a legnagyobb kereszt, és az élet minden szegmensében a legapróbb vagy legjelentéktelenebb dolog miatt is megszégyenülhetek, pontosabban azt hiszem és akkor már ott is vagyunk, ahonnan a part szakad.

A többiben talán nincs vonatkozásom.

Az utcsó előtti bekezdés: Ezt majd fejtsd ki élőbe', hogy értetted, bár halvány lila gőzöm még van róla.

Utcsó: Ezt sem értem meg teljes egészében, lehet már fáradt vagyok hozzá. Szintén majd élőben.

gizz 2011.08.09. 10:23:57

Bár, nem szerettem volna, bizonyos emberekre ráhúzni dolgokat, példának igaz vagy a 2. bekezdés az amit igazából te ihlettél, de nem te vagy az egyetlen ilyen ember sőt, és ez miatt kellett felhoznom, mert már sok ilyen emberrel találkoztam, remélem senkit sem sértettem meg.